10 perc alatt
felértünk szállodába. Levettem a cipőm és bementem a nappaliba, szorosan
követtet Harry. Bekacsoltam a tévét és a távirányítót oda adtam neki.
– Mit kérsz?- az
asztalról elvettem az étlapot és a kezébe nyomtam.
-
öhmm…-
az étlapot olvasta.
-
Inkább
rendeljünk pizzát?- néztem rá kérdőn és már a röhögés szélén az arca láttán.
-
Jó
ötlet! – nevetett. Erre bólintottam és már tárcsáztam is pizzériát.
-
Azt
mondták fél óra és hozzák amúgy sonkás, kukoricást rendeltem, ugye szereted? –
nevettem.
-
Igen!
A kedvencem! – nevetett velem.
-
Mit
nézzünk? – ültem le mellé.
-
Nem
tudom. Tessék, válasz valamit!- adta oda a távirányítót.
-
Jó!-
kapcsolgattam és találtam egy tök jó filmet. - Jó lesz?- néztem rá.
-
Aha!-
mosolygott rám. Én nem akartam a szemébe nézni, ezért a tv bámultam. Ráhajtottam
a fejem Harry vállára, mert egy kicsit elfáradtam a sétálásba. A filmre
próbáltam figyelni, de nem ment. Elnyomott az álom. Arra ébredtem, hogy a lábam
fázik. Lassan kinyitottam a szemem. Már feküdtem, az asztalon egy pizzás doboz.
A derekamat átölelte egy kar. Harry mellkasán feküdtem, felnéztem rá. Nyugodtan
aludt, nagyon aranyos volt. Nem akartam felébreszteni és hát én is élveztem ezt
a pillanatot, ezért lehunytam a szemem és aludtam tovább.
Nem tudom mikor, de Harry felébresztett.
-
Ébresztő
álomszuszék!- keltegetett.
-
Hmm?
Hány óra van- nyitottam ki a szemem.
-
Délután
négy. – mondta és elkezdte simogatni az arcom.
-
Tényleg?
Így elszaladt az idő. – nyögtem ki valamit, majd felültem és elkezdtem enni egy
pizza szeletet. Nem akartam, hogy bármi is történjen köztünk. Csak pár napja
ismerjük egymást. Annyira furcsa ez az egész, mert a többi srácot is annyira bírom,
mint Harry-t és nem akarok semmit elsietni. Inkább kerülöm az ilyen
pillanatokat.
-
Ma
mit csinálsz? - kérdezte.
-
A
barátnőm csaj bulit szervezet mára! – mosolyogtam rá. Ő is felült.
-
Az
jó. –kivette a telefonját a zsebéből és nézett rajta valamit.
-
Mennem
kell. – jelentette be és felállt.
-
Jó. –
én is felálltam és elindultunk az ajtó felé.
-
Akkor
jó szórakozást este! Szia. - megpuszilta az arcomat.
-
Szia.
– elindult a lift felé és én becsuktam az ajtót. Leültem a földre és Selena
számét tárcsáztam. Pár csöngés után felvette.
-
Szia!
Ma át tudsz este jönni?- kérdeztem.
-
Igen.
Mit csinálunk?- kérdezet vissza.
-
Csaj
buli! Lesz mit mesélnem. – mondtam neki.
-
Oké!-
ujjongott – 8-ra megyek. Puszi!- köszönt el.
-
Szia.
- mondtam halkan és letetem. Én nem akarok semmit Harry-től, de nem akarom
átverni. De nekem ez nem fog menni. Jól érzem magam vele, de nem tudom. Ez
olyan furcsa. Jeszus! Teljesen összezavarodtam. Remélem Selena, majd tud
segíteni nekem. Vagy legalább ad pár jó tanácsot.
Felugrottam és belebújtam a cipőmbe, fogtam a táskám és rohantam a lifthez.
Be kell vásárolni a csaj bulira! Csoki, fagyi, cukor, chips és hasonló
finomságok. Amikor beléptem a liftbe, bent volt egy srác, egy nagyon helyes
srác!
-
Hello.
– köszönt.
-
Szia.
– mosolyogtam rá és ő is visszamosolygott.
-
Tom
Miller – mutatkozott be.
-
Regina
Whitman. – mondtam.
-
Szép
név. – dicsért meg.
-
Köszönöm.
– a cipőm orrát nézegetem és vártam, hogy mikor ér le végre a lift a
földszintre.
-
Rá
érsz ma este?- kérdezte hirtelen.
-
Sajnos
nem. – mondtam zavartan. Jeszus! Mért nem mondtam igent.
-
Akkor
holnap egy reggelire? – kérdezte és engem bámult.
-
Rendben,
találkozunk a hallban 9 kor. – mosolyogtam rá, majd kinyílt a liftajtó. Már
mentem is. Tök jó lesz a holnap is! 1 óra alatt vissza is értem a nagy
bevásárlásból. Mindent elő készítettem az estéhez. Kiraktam a kajákat. 1 óra
múlva kopogtak az ajtómon. Kinyitottam és Sel beviharzott rajta. Jeszus!
-
Szia!
Mi történt? – kérdeztem ijedten.
-
Justint
lekapta egy ribanc! – mondta dühösen és ledobta magát a kanapéra. A kezébe vett
egy zacskó chipset és elkezdte magába tömni.
-
Hogy
mi??????- néztem rá meglepetten.
-
Mesélem!
Justin jön ki az egyik autogram osztásáról és egy csaj jött a semmiből és le smárolta!
Persze a fotósok azonnal csináltak vagy 5 millió képet! Tele van vele az
internet! Neked nincs neted,?? Komolyan teljesen ki vagyok borulva! –
dühöngött.
-
Nyugi.
Ő mondta el? Bocsánatot kért? – kérdeztem idegesen.
-
Igen,
azonnal felhívott és küldött egy hatalmas rózsa csokrot. De… - elkezdtek
hullani a könnyei.
-
Jaj
Sel! Tudod, hogy szeret! Akkor meg? – megöleltem és órákig erről beszéltünk nem
is esett szó se Harry-ről, se a titokzatos Tom-ról. De nem is baj, most
szüksége volt rám a barátnőmnek és én itt voltam neki. Együtt aludtunk el a kanapén.
Másnap reggel felébredtem 8:49 kor!
-
OMG!!!!-
kiabáltam. Erre Selena is felébredt és kérdőn nézett rám. – 10 perc és a hallban kell lennem, mert egy
állati helyes srác reggelizni hívott! – miközben magyaráztam neki rohangáltam
össze-vissza. Felvettem egy fehér szoknyát és hozzá egy baba rózsaszín blúzt,
meg egy fehér topánkát. Gyors kifésültem a hajam és beleraktam egy ezüst
hajpántot. Oda szaladtam Selenához.
-
Jól
nézzek ki? – kérdeztem idegesen.
-
Igen.
De a sminked. – mutogatott.
-
Jaj! –
néztem bele a tükörbe és szaladtam is sminkelni. Miután kész lettem. Fogtam a
táskám és rohantam az ajtóhoz.
-
Szia!
Ha mész zárd be! – még elkaptam a
liftet. Már 9:05 volt. Amikor végre leértem megláttam Tom-ot. A recepció
mellett álldogált. Én már sétálva integettem neki és válaszkép aranyosan rám
mosolygott.
