- Visszatértünk…- jelentettem be hősiesen.
- És élve! – fejezte be a mondatomat Harry. Én csak rámosolyogtam, majd leültünk. Hirtelen megcsörrent a telóm. Kivettem a táskámból és láttam, hogy kaptam egy üzit Kat-től:„8-ig kötelező maradnod! Ez parancs!”. Csak írtam rá egy „Ok” –ot. Lehet, hogy ha ilyen jó társaságba vagyok tovább is maradok.
- Valaki tudja a programot?- kérdezte Liam.
- Beszédet mondanak és mindenkinek megköszönik az adományokat- mondta és rám nézet. - majd vacsora, ahonnan már le lehet lépni. – mondta már nekem. Én csak mosolyogtam.
- Király! Mit csinálunk utána? – kérdezte Zayn és ránk nézett. Elégé két értelmű volt, ami szerintem le is esett neki, ezért gyors fiúkra is ránézett.
- Nincs kedvetek megmutatni nekünk a várost? Mert csak 3 napja jöttünk és még nem volt időnk városnézésre. – vetette fel Niall.
- Bocs, én nem tudok menni. – közölte Selena a telóját bambulva. Gondolom Justinnal mennek valamerre. Demire pillantottam már rázta a fejét.
- Bocsi, de nem tudok menni, a menedzserem rám parancsolta az alvást, mert holnap klipforgatás!- húzta a száját D. A fiúk reménykedően rám pillantottak.
- Én szívesen megmutatom a várost!- mosolyogtam.
- Tök jó akkor. Mikor indulunk?- kérdezte Zayn.
- 8 kor addig kötelező itt maradnom. – néztem a telóm órájára.
A beszéd után ami 7.30-ig tartott, még ettünk és pontban 8 kor már mentük is. Elköszöntem Selenától és Demitől. Majd indultunk is. Leintettem két taxit. Az egyikbe én, Louis és Niall, másikba Zayn, Liam, Harry szállt.
Először a Times Square vittem őket, utána a Szabadság-szoborhoz . majd a Broadway-hez. Onnan végig mentünk a Wall Street-en. Sokszor felismertek engem vagy a srácokat. Főleg azért mert ők szmokikba voltak. Nagyon tetszet nekik minden, de el is fáradtak. Kb. éjfélkor vagy is 4 óra városnézés után beültünk a Palace hotel bárjába.
- Állati jó volt a városnézés. Köszi Regina!- mondta Liam és közben szürcsölte a koktélját. A fiúk egyetértően bólogattak.
- Köszi, de még csomó mindent nem mutattam meg. – mondtam.
- Hát akkor majd megmutatod. Persze nem ma!- nevetett Louis.
- Hát nem is tudom… – játszottam a fejjem.
- Naaaaaaaa!!!- nyafogott Louis.
- Jó! Csak hagyd abba! –nevettem- Amúgy ti hol laktok? – kérdeztem kíváncsian.
- A Times Square hotelben. – mondta Harry.
- És te? – kérdezte Niall.
- A Parkban. – erre mindenki elkezdett szakadni. Én csak jót mosolyogtam, britek...
- Na de most komolyan! – kérdezte újra Niall, miután kiröhögték magukat.
- Komolyan a Parkba lakok vagyis Palace hotel, Park lakosztály. – mosolyogtam rájuk.
- Ja…- végre lesett nekik.
- Megnézhetjük?- izgatottan kérdezte Louis. Erre Liam oldalba bökte és egy olyan pillantást vetet rá, hogy „Udvariasabban!”
- Persze. - mosolyogtam.
Azonnal el is indultunk. Amikor a hall-ba értünk én intettem Bill-nek aki vissza integetett, majd mutogatta, hogy mennyek oda.
- Pillanat- mondtam a srácoknak és oda szaladtam Bill-hez.
- Kaptál két levelet, egy újságot és egy csomagot- mondta és átnyújtotta őket.
- Köszi! – mosolyogtam és már mentem is vissza a fiúkhoz. – Akkor menjünk!- Beszálltunk az egyik liftbe és én megnyomtam a 4-es gombot. Csöndben álldogáltunk, olyan kínos csöndben, ezért egyszerre mindenkiből kitört a röhögés.
Miután kiszálltunk a liftből elindultam a folyóson, a fiúk szorosan követtek. Majd kinyitottam az ajtót.
- Hát ez a Park lakosztály- beléptem és ledobtam a táskám és a cuccokat amiket kaptam Bill.től az előszobába, onnan nyílt egy hatalmas ajtó a nappaliba. A fiúk csak bekukucskáltak az ajtón. Én furcsán néztem rájuk.
- Nem jöttök be? – kérdeztem.
- Ja. De. Persze. - mondták egyszerre.
- Két éve lakom itt. – meséltem és közben bementem a hatalmas nappaliba. Aminek ablakain keresztül lehetett látni New york utcáit.
- Gyönyörű- nézett körbe Harry. A többiek is bologadtak. Hirtelen megcsörrent valaki telefonja. Liam gyors kivette a zsebéből. –Enyém. - mondta majd felvette. Mindenki nézte, hogy hajnali 1 kor ki keresi.
- Hallo?- szólt bele. Legalább 3 percig beszélt vele, vagyis beszéltek hozzá mert ő meg se szólalt. Mikor letette mindenki kérdőn nézett rá.
- Paul volt az!- erre a srácok ránéztek az órájukra(már akinek volt).
- A menedzserünk. –világosított fel Harry, mert látta, hogy nem vágom ki az a Paul.
- Azt mondta, hogy most azonnal húzzunk a hotelbe, mert holnap reggel 9 kor interjú és ezt még megbeszéljük. – folytatta Liam.
- Bajban vagytok?- kérdeztem.
- Kicsit. Nem szereti Paul, ha éjszakázunk. –mondta Harry.
- Akkor menjetek!- szóltam rájuk. – Ne itt ácsorogjatok!- határozottan mondtam nekik.
- Igazad van. Haladjunk! – csapta össze a kezeit Zayn és elindult az ajtó felé és a többiek követték.
- Lekísérjelek titeket? – kérdeztem.
- Nem kell. Letalálunk, de köszi. – mondta Niall, majd megölelt. – Jaj és beírod a telefonszámod? – adta kezembe a telóját.
- Persze! – vigyorogtam és gyors bepötyögtem, majd visszaadtam. Végül megöleltem a többieket is és elbúcsúztunk.
- Jó éjt!- mondtam és a fiúk mentek is a folyosón a lift felé.
Becsuktam az ajtót és végre levettem a magas sarkúm. Majd szó szerint bedőltem az ágyba ruhástól, mindenestől. Végre feküdtem. Már csukódott volna le a szemem. De a telefonom megcsörrent.
- Halló?- szóltam bele álmosan.
- Szia, Niall vagyok, csak azért hívlak , hogy tudd ez a telószámom. – mondta.
- Oké, köszi. – mondtam egy ásítás között
- Akkor, jó éjt! – és lerakta.
- Neked is- és ledobtam a földre a telómat. Betakaróztam és pillanatok alatt el is nyomott az álom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése